Az évkezdés feladatai

Forrás: 
Növényvédelem, 2013. 4. szám

Megérkezett a tavasz. A növények és a károsítók is jól teleltek. A platán-csipkéspoloskákat március 5-én fotóztam, jó erőben várják a friss, zöld levelek megjelenését. Ugyanakkor készült a rügypattanásban lévô vadgesztenye fényképe is. A hirtelen visszaköszönő tél sem zavarta meg a fejlődésüket, március végén is ugyanilyen jó állapotban találtam a kártevőket és a fákat is. Az ősz óta a hársfák törzsén csoportosuló hársbodobácsok telepeit sem tizedelte meg a márciusi fagy.

 

Rügypattanás állapotában lévő vadgesztenye, 2013. 03. 05-i felvétel
 

•  Megérkezett a tavasz. A növények és a károsítók is jól teleltek. A platán-csipkéspoloskákat március 5-én fotóztam, jó erőben várják a friss, zöld levelek megjelenését. Ugyanakkor készült a rügypattanásban lévő vadgesztenye fényképe is. A hirtelen visszaköszönő tél sem zavarta meg a fejlődésüket, március végén is ugyanilyen jó állapotban találtam a kártevőket és a fákat is. Az ősz óta a hársfák törzsén csoportosuló hársbodobácsok telepeit sem tizedelte meg a márciusi fagy.
•  Dr. Ripka Géza a Díszfák és díszcserjék kártevői című tanulmányában (In: Seprős I. (szerk. 2001): A kártevők elleni védekezés I–II.) felsorolja a legjelentősebb közterületen is előforduló kártevőket.

Pajzstetvek – Coccoidea

Eperfa-pajzstetű – Pseudaulacaspis pentagona (Targioni-Tozzetti), kaliforniai pajzstetű – Diaspidiotus perniciosus (Comstock), kecskerágó-pajzstetű – Unaspis euonymi (Comstock), piros körte-pajzstetű – Epidiaspis leperii (Signoret), közönséges teknőspajzstetű – Parthenolecanium corni (Bouché), szilva-pajzstetű – Sphaerolecanium prunastri (Fons-colombe), fűzfa-pajzstetű – Chionaspis salicis (Linnaeus), hárs-teknőspajzstetű – Eulecanium tiliae (Linnaeus)

 

 

 

 

 

 

 

 

Áttelelő platán-csipkéspoloskák, .........               Hársbodobácsok kislevelű hárs törzsén
2013. 03. 05-i felvétel ......................              ..2013. 03. 21-i felvétel

Levélbolhák – Psylloidea

Vándor levélbolha – Cacopsylla peregrina (Foerster), galagonya-levélbolha – Cacopsylla crataegi (Schrank), levélsodró kőris-levélbolha – Psyllopsis fraxini (Linnaeus), kőrisfa-levélbolha – Psyllopsis fraxinicola (Foerster), éger-levélbolha – Psylla alni (Linnaeus), füstösszárnyú körte-levélbolha – Cacopsylla pyri (Linnaeus), közönséges körte-levélbolha – Cacopsylla pyricola (Foerster), júdásfa-levélbolha – Cacopsylla pulchella (Löw), selyemakác-levélbolha – Acizzia jamatonica (Kuwayama)

Valódi levéltetvek – Aphididae

Fekete répa-levéltetű – Aphis fabae Scopoli, szivarfa-levéltetű – Aphis catalpae Mamontova, aranyeső-levéltetű – Aphis cytisorum Hartig, barna gyöngyvessző-levéltetű – Aphis spiraephaga Müller, fekete bükköny-levéltetű – Aphis craccivora Koch, fagyal-levéltetű – Myzus ligustri (Mosley), zöld alma-levéltetű – Aphis pomi De Geer, zöld fűz-levéltetű – Aphis farinosa Gmelin, uborka-levéltetű – Aphis gossypii Glover, labdarózsa-levéltetű – Aphis viburni Scopoli, galagonya-levéltetű – Rhopalosiphum insertum (Walker), nagy rózsa-levéltetű – Macrosiphum rosae (Linnaeus)

Sörtéstetvek – Chaitophorinae

Juhar-sörtéstetű – Periphyllus aceris (Lin-naeus), koraijuhar-sörtéstetű – Periphyllus lyropictus (Kessler), sörtés juhar-levéltetű – Periphyllus testudinaceus (Fernie), mezeijuhar-sörtéstetű – Periphyllus obscurus Mamontova, tarka nyárfa-sörtéstetű – Chaitophorus leucomelas Koch

Dísztetvek – Calaphidinae

Hárs-dísztetű – Eucallipterus tiliae (Linnaeus)

Gubacstetvek – Eriosomatinae

Vértetű – Eriosoma lanigerum (Hausmann), kukorica-gyökértetű – Tetraneura ulmi (Linnaeus), saláta-gyökértetű – Pemphigus bursarius (Linnaeus), kései nyárfalevél-gubacstetű – Pemphigus spyrothecae Passerini

Takácsatkák – Tetranychidae

Közönséges takácsatka – Tetranychus urticae Koch, galagonya-takácsatka – Amphitetranychus viennensis (Zacher), szilva-takácsatka – Eotetranychus pruni (Oudemans), hárs-takácsatka – Eotetranychus tiliarium (Hermann)

Csipkéspoloskák – Tingidae

Platán-csipkéspoloska – Corythucha ciliata (Say)

A szerző mindegyik fajnál megemlíti a nyugalmi, illetve a télvégi időszakban elvégzett olajos lemosó permetezés jelentőségét. (A platán-csipkéspoloska esetében a telelő helyüket elhagyó és még a törzsön tartózkodó imágók ellen időzítené az első, tavaszi védekezést.)
Megjegyzem, hogy a fenti lista azóta csak bővült pl. a polifág amerikai-lepkekabócával, mely tojás alakban telel át a fás részek kéregrepedéseiben, tehát most ez a faj is gyéríthető.

Földigiliszták ürülékcsomói 2013.03. 11-i felvétel

Számos előnye van a tavaszi olajos lemosásnak

– A lombtalan fa a töményebb téli permetlevet is kibírja, nem perzseljük meg a leveleket. Most „odacsaphatunk” a kártevőknek.
– A meleg napok hatására a rovarok és az atkák egy része kimászik a szétnyíló rügypikkelyek alól, elhagyják a téli búvóhelyeiket. Könnyebben elcsíphetjük őket a fatörzsön, az ágak és a vesszők felszínén a permetlével.
– A téli nyugvó állapotukat megszakító kártevők érzékenyebbek a vegyszerekre, jó hatásfokkal pusztíthatjuk őket.
– A levéltetvek később sem szeretik az olajos felületet, kevesebb tojást raknak ezekre a fákra.

Sajnos hiába érveltem, négy budapesti kerületből csak egy rendelte meg az olajos permetezést.
Pedig a vegyszerkínálat terén szerencsés helyzetben vagyunk, még válogathatunk is a készítmények között. A 2013-as „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” kiadványban közterületekre engedélyezett az Agrol Plusz (3%-ban), a Niral (3–4%), a Drip-Plusz (3–4%) és a Vektafid A (2%-ban).

Pajzstetűvel fertőzött babérmeggy. A szerző fotói


•  Az egyre nagyobb gondot okozó városi pajzstetvekről kiváló előadást tartott Fetykó Kinga a Növényvédelmi Klub márciusi rendezvényén. Diáit megkaptuk, az érdeklődők megnézhetik a www.zsigogyorgy.hu oldalon. Nehéz ellenfélnek számítanak, a hímek kirepülését illetve a lárvák kirajzását kellene elcsípnünk a permetezéssel.
A legtöbb fajt most elérhetjük az olajos lemosással, megritkíthatjuk az áttelelő népességet.
•  Még a márciusi havazás előtt megérkezett az első lakossági hívás is. „Férgek túrják a játszótér talaját. Nem veszélyes a gyerekekre?” 
Az ébredező földi giliszták felszínre tolt ürülékcsomóit fotózhattam a bejelentés helyszínén.
•  Indulnak a közbeszerzési pályázatok. Minden évben meg kell küzdeni a megrendelésekért. A pályázatírás óriási adminisztratív munkájával és néhol 2009 óta változatlan árakkal próbálnak talpon maradni a kollégák. Sajnos az okszerű növényvédelem szempontjából is nagyon rosszak az évente megújuló, bizonytalan kimenetelű szerződések. Csak a több évre kiterjedő szerződésekkel lehetne érdekeltté tenni a vállalkozót az előrejelzési rendszer kiépítésében, a károsításra érzékeny növényfajok fel-térképezésében, a folyamatos monitorozás megszervezésében stb. Így a fertőzések kezdeti stádiumában kaphatnák el a károsítókat. Kisebb költséggel, kevesebb permetezéssel ugyanakkor nagyobb hatékonysággal küzdhetnének az egészséges növényekért.
Ha ezekre a feladatokra nem lesz anyagi eszköz, akkor csupán a lakossági bejelentések azonnali végrehajtására korlátozódik a közterületi növényvédelem. Ezek a megbízások pedig gyakran megkésettek, sőt feleslegesek, hiszen a panaszáradat időpontjában az utcai fákon már csak elvétve találunk rovarokat. A lakókat ugyanis főleg a falakon megjelenő vagy a lépcsőházakba, lakásokba berepülő kártevők zavarják, ekkor reklamálnak. Ezeken a helyszíneken viszont tilos a növényvédő szerek használata!

Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki 
és Növényorvosi Kamara
www.zsigogyorgy.hu