Rövid beszámoló a „Szántóföldi kultúrákban jelentkező aktuális kórtani problémák” c. szakmai fórumról

Forrás: 
Növényvédelem, 2013. 1. szám

A Magyar Növényvédelmi Társaság Növénykórtani Szakosztálya felelevenítve egy régi hagyományt, szakmai fórumot szervezett 2012. november 16-án a szántóföldi növények időszerű növénykórtani problémáinak témakörében. A rendezvény számára Martonvásáron az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete adott helyszínt. A találkozón a szakemberek mellett szerencsére szép számban vettek részt növényorvos hallatók is.

Elsőként Nagy Géza, a Növénykórtani Szakosztály elnöke (a Budapesti Corvinus Egyetem, Növénykórtani Tanszékének docense) köszöntötte a megjelenteket, felidézve rendezvény múltját, és derűlátóan nyilatkozott a fórum jövőjét illetően is. Ezt követően Vida Gyula, a Mezőgazdasági Intézet vezető kutatója előadásában röviden bemutatta az Intézetet és felvázolta a betegségekkel szembeni rezisztenciára történő nemesítés múltját és jelenét. Röviden bemutatta az Intézetben folyó munkákat, kutatási irányvonalakat, az alkalmazott módszereket és a munkacsoportokat is.
A szakmai beszámolók sorát Csenky Éva, a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársa nyitotta, aki beszámolt a megyében fellépett növénykórtani problémákról. Megfigyeléseik alapján a 2012-es év száraz időjárása hatással volt a szántóföldi növények kórokozóinak megjelenésére. Kalászosok esetében az áprilisi csapadékosabb idő miatt szórványosan, járványt nem okozva, megjelent a vörösrozsda. A fuzárium fertőzöttség megyei átlaga 2,25% volt. A napraforgó esetében a fómás szárfoltosság, a szkelrotíniás betegség és a vegetáció vége felé a napraforgórozsda tünetei jelentek meg, amelynek gyakorisága, összehasonlítva az előző évekkel, nagyobb mértékű volt. Kukoricában, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke kártételének nyomán fuzárium fertőzöttség alakult ki.
Csősz Lászlóné, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos főmunkatársa a búza levélfoltosságát okozó gombák elő-for-dulásáról és azok termésre gyakorolt hatásáról tartott előadás. Kiemelte, hogy 1999, 2005 és 2010 években alakultak ki járványok. Legjelentősebbnek a fahéjbarna levélfoltosság és a szeptóriás levélfoltosság nyomán kialakult kártételt ítélte meg. A szeptóriás levél- és pelyvafoltosság előfordulásának mértéke elmaradt az előzőekétől.  A legkisebb kárt a barna levélfoltosság okozta. Előadásának második felében a különböző fajtákkal végzett, mesterséges fertőzésen alapuló, kísérleteik eredményeit ismertette.
Kutas János, a SynTech Research Hungary Kft. fejlesztőmérnöke Somogy megyében, 2011 és 2012 években végzett kísérleteik eredményeit mutatta be. Napraforgó kultúrában a 45%-os gyakorisággal jelentkező fómás szárfoltosságot kísérleteik szerint, a 8 leveles állapotban elvégzett fungicides állománykezelés közel 60%-os hatékonysággal védte. Tritikálé felső levelein 20%-os mértékben jelentkező vörösrozsda fertőzés már a termésmennyiséget is csökkentette, azonban a fungiciddel kezelt állományban a betegség az észlelés szintjére csökkent. Véleménye szerint öntözött csemegekukoricában érdemes fungicides állománypermetezést végezni a szemfoltbetegség ellen.
Poós Bernát, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának növénykórtani témavezetője a röjtökmuzsaji Fajtakísérleti Állomáson beállított kísérleteket ismertette. 2010 és 2012 között nem alakult ki olyan mértékű természetes fertőzés a gabonalisztharmat és a fuzáriózis tekintetében, amely lehetővé tette volna a fajtajelöltek fogékonyságbeli értékelését, ezért a vizsgált időszakban a provokációs kísérletek adatai kulcsfontosságúnak bizonyultak. A szárrozsda iránti fogékonyságot is értékelték provokációs körülmények között, és 2012-ben igen jelentős különbségeket tapasztaltak a fajták között. A betegség az utóbbi években ugyan kisebb jelentőséggel bír, azonban az újabb rasszok (pl. UG99) megjelenése komoly kockázatot hordoz magában.
Varga Zsolt, a Cheminova Magyarország Kft. munkatársa előadásában egy kevésbé ismert problémakörrel, a fűmagtermesztés során fellépő gombákkal foglalkozott. A fűmagtermesztés hazai helyzetének rövid ismertetése után, bemutatta a cerkosporídiumos levélfoltosság, a ramuláriás levélfoltosságok és a masztigospóriumos levélfoltosság kórokozóit, az általuk okozott tüneteket és gazdanövénykörüket. Kiemelte az általában elhanyagolt fungicides kezelés fontosságát a termesztés során, végül hangsúlyozta, hogy a terület feltárása további kutatásokat tesz szükségessé.
Békési Pál, a volt OMMI ny. osztályvezetője a számos gazdanövénnyel rendelkező Macro-phomina phaseolina jelentőségét és kártételét mutatta be napraforgón. Rövid visszatekintést adott a kórokozó hazai kutatásának helyzetéről, majd felhívta a figyelmet a pontos diagnózis nehézségeire. Aszályos években a kórkép könnyen összetéveszthető a vízhiány tüneteivel. 
A mikroszkleróciumok jelenléte alapján a betegség egyértelműen azonosítható. Kitért továbbá a védekezés nehézségeire és a hazai fertőzési viszonyokkal kapcsolatban több megválaszolatlan kérdésre hívta fel a hallgatóság figyelmét.
Nagy Géza szakosztályelnök előadásában néhány illóolaj, illetve növényi kivonat felhasználásának lehetőségét ismertette az őszi búza kalászfuzáriózisa ellen. Eredményeik alapján a menta és a fahéj illóolaja, mind laboratóriumi, mind szántóföldi körülmények között hatékonynak bizonyult a kórokozóval szemben. 
A faháj illóolaja szabadföldön, kuratív jelleggel kijuttatva, adta a legjobb eredményt, amelyet az előadó a micélium növekedésére gyakorolt gátló hatásnak tulajdonított. Összehasonlították továbbá a mentadarálék és a -vizes kivonat hatékonyságát és azt tapasztalták, hogy a darálék jelentősen jobb gátló hatással rendelkezik laboratóriumi körülmények között.
Nagy Géza zárszavaiban sikeresnek ítélte meg a szakmai találkozót. Említette, hogy a MNT Növénykórtani Szakosztálya 2013-ban hasonló fórumot szervez kertészeti növények témakörben, ahol lehetőség nyílik a gyakorlati növényvédelem, illetve a technológiai fejlesztés legújabb eredményeinek ismertetésére. 
Az előadásokat követően Vida Gyula vezetésével megnézhettük az Intézet üvegházait és betekintést nyerhettünk az aktuális munkákba, ahol éppen gabona vörösrozsda uredospóráit szüretelték a későbbi kísérletekhez.
Kiváló előadásokat hallottunk, bepillantást nyerhettünk a szakosztály egyes tagjainak tevékenyégébe és úgy gondolom, nem csak a magam nevében mondhatom, hogy sok újdonságot tanulhattunk. A fórum kötetlenebb formája lehetőséget biztosított arra, hogy a fiatalabb kollégák megismerkedhessenek és kérdéseket tehessenek fel a nagy tapasztalattal rendelkező szakembereknek és kutatóknak, amelyre a mindennapokban csak ritkán adódik alkalom. A sikeres rendezvény után töretlen lelkesedéssel és nagy várakozással tekintünk az idei szakmai találkozó szervezése elé és reméljük, hogy ismét sokan megtisztelik jelenlétükkel a „Kertészeti kultúrákban jelentkező aktuális kórtani problémák” c. fórumot.

Petróczy Marietta