A szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu 1951) megjelenése Magyarországon

A szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu 1951) Kínában őshonos. Egynemzedékes, csak egyivarú nemzedéke ismert. A nőstények a rügyekbe petéznek, a rügyeken képződő gubacsok blokkolják a hajtások fejlődését.

Ez a korona kiritkulását, szélsőséges esetben fapusztulást, illetve jelentős terméscsökkenést okozhat. Világszerte a szelídgesztenye egyik legjelentősebb kártevő rovarának tartják. Emberi közreműködéssel már az USA-ba és Európába is eljutott. Észak-Olaszországban először 2002 nyarán észlelték. Magyarországon 2009 májusában, Budapest körzetében, egy családi ház kertjében került elő egy 2008 őszén ültetett kb. 6 m magas és 12 cm átmérőjű fáról. A fát egy nemzetközi kertészeti áruházláncnál vásárolták. A körülmények és a faj életmódjának ismeretében azt valószínűsítjük, hogy a fertőzött fát Olaszországból szállíthatták Magyarországra.

A Növényvédelem 2003. évi 2. számában rövid összefoglaló írás jelent meg a szelídgesztenye gubacsdarázs életmódjáról, jelentőségéről és elterjedéséről (Melika és munkatársai 2003). A közleményben a szerzők megemlítik azon véleményüket, miszerint a faj magyarországi megjelenésére és megtelepedésére számítani kell. 

Május közepén, egy Budához csatlakozó kertvárosi jellegű település egyik kertjében Wittman Ferenc növényvédelmi vállalkozó egy általa ismeretlen kárképet fedezett fel egy elmúlt év őszén ültetett (kb. 6 m magas, 12 cm átmérőjű) szelídgesztenyén. Az általa készített fényképek is, illetve ezt követően a helyszíni szemle is egyértelművé tette, hogy mivel állunk szemben.

A fát 2008 őszén vásárolták egy nemzetközi kertészeti áruházlánctól. A fán csak friss gubacsokat találtunk, régebbieket nem, annak ellenére, hogy a száraz fásodó gubacsok több évig is láthatók a fertőzött fákon (Payne és mtsai 1983). A gubacsdarázs nőstényei 2008 nyarán pedig nyilván csak ott petézhettek a rügyekbe, ahol a faj már korábban is jelen volt, illetve megtelepedett. A faj életmódja, ismert európai elterjedése alapján ezért úgy feltételezzük, hogy a fát 2008. őszén, legnagyobb valószínűséggel Észak-Olaszországból hozhatták, ahol a Dryocosmus kuriphilus már legalább 2002. óta jelen van, sikeresen megtelepedett és való­színűleg már aktívan terjeszkedik is. 
Sajnos a faj életmódja kifejezetten kedvez a szaporítóanyag szállítása révén történő behurcolásnak. A nőstények júniustól augusztusig repülnek, a gesztenye rügyeibe rakják petéiket. Ezekből csak a következő tavasszal kelnek ki a lárvák, és csak ezt követően jelennek meg a gubacsok (1., 2. ábra). Azaz a nyár folyamán, frissen fertőzött faegyedeken a következő tavaszig semmi nyom nem utal arra, hogy a rügyekben peték várakoznak a kikelésre. 



Érdekességként megjegyezhető, hogy a fán a karantén gubacsdarázs mellett még a szelídgesztenye kéregrák tünetei is jelen voltak, illetve egy kb. 15 mm átmérőjű kirepülési nyílás, aminek azonosítása még folyamatban van.

Az illetékes hatóságonak természetesen bejelentették, a fát (remélhetőleg még a darazsak kikelése előtt) megsemmisítették. Ezzel együtt is a faj a jövőben fokozott figyelmet érdemel és követel. Nem zárható ki, hogy emberi közre­működés eredményeként Magyar­orszá­gon már másutt is jelen van, illetve az aktív, önerőből történő terjedés esélyét sem szabad alábecsülni. 

A szelídgesztenye gubacsdarázs életmódjáról, elterjedéséről, jelentőségéről és természetes ellenségeiről a Növényvédelem 2003. évi 2. lapszámában találhatók részletesebb információk.

IRODALOM

Melika, G., Brussino, G., Gianfranco, B. és Csóka Gy. (2003): Szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu 1951 – Hymenoptera: Cynipidae), a szelídgesztenye új kártevője Euró­pá­ban. Növényvédelem 39 (2): 59–63.
Payne, J. A., Jaynes, R. A. and Kays, S. 1983: Chinese chestnut production in the United States: practice, problems, and possible solutions. Economic Botany, 37 (2): 187–200.


THE ORIENTAL SWEET CHESTNUT GALL WASP (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu 1951) IN HUNGARY
Gy. Csóka1, F. Wittmann2 and G. Melika3

  1. Forest Research Institute, Department of Forest Protection, 3232 Mátrafüred P.O.Box 2, Hungary
  2. 7700 Mohács, II. Lajos str. 30., Hungary
  3. Plant Protection and Soil Conservation Directorate of County Vas, 9762 Tanakajd, Ambrózy walk 2., Hungary

The oriental sweet chestnut gall wasp (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu 1951) is an univoltine species, known on from its asexual generation, native to China. The female lays her eggs into buds, and the galls formed block the development of the shoots. This can cause both crown dieback and significant decrease of chestnut crop. The species is considered worldwide as a major pest of Castanea. It has been accidentally introduced to distant continents as North America and Europe.  In Europe it was first recorded in 2002 in Northern Italy. In May 2009 it was found on a single tree (height: ca. 6 m., diameter:  ca. 12 cm) in a garden district at Budapest’ vicinity. The tree was bought from an international garden store chain in autumn 2008. Knowing the circumstances and the life history of the gall wasp, we assume that the tree was most likely carried from Italy to the store during autumn 2008.

Csóka György1, Wittmann Ferenc2 és Melika George3
1Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály, 3232 Mátrafüred Pf. 2
27700 Mohács, II. Lajos u. 30.

3Vas Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, 9762 Tanakajd, Ambrózy sétány 2.

Érkezett: 2009. április 30.