Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermesztésének története 1945-ig

Forrás: 
Növényvédelem, 2007. 3. szám

Szerkesztette: Pethő Ferenc

Kiadó: Észak-Keletmagyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány

Újfehértó, 2005., 362 oldal táblázatokkal, színes fotókkal

 

A szerkesztő, dr. Pethő Ferenc ny. egyetemi tanár, az Almatermesztők Szövetségének elnöke, aki a könyv nagy részének szerzője is, ajánlásában a következőket írja: „Nem tettem egyebet, mint összegyűjtöttem a Nyírség, a Rétköz, a Szatmár–Beregi sík területi részeit magába foglaló Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék írásos anyagának és egyes emberek emlékeinek egy részét. Ezeket kronológiai sorrendbe rakva idéztem, esetenként értelmeztem, hogy a következő nemzedékek könnyebben eligazodjanak a múlt eseményei, elődeink cselekvései, a tudomány és gyakorlat sokszor nehezen alakuló eredményei között.”

E szerény szavak mögött óriási munka rejlik. Több évtizedes gyűjtő-, elemző-, értékelő-tevékenység áttekinti az ország egyik legjelentősebb gyümölcstermesztő vidékének kertészeti kultúráját, a kezdetektől a háború utáni változásokig.

Az első két fejezet a természeti földrajzi, közlekedéstörténeti ismeretekkel megalapozza és talán érthetőbbé is teszi a következő, a kertészeti termelés kialakulásának, fejlődésének, gazdasági, társadalmi vonatkozásaival is foglalkozó anyagait.

A harmadik és negyedik fejezet a kezdeteket keresve visszatekint az ország kertészeti kultúrájával kapcsolatos fellelhető irodalmi utaláson keresztül a megye gyümölcstermesztésének kialakulására a történelmi Magyarország területén.

A következő, a könyv talán legtöbb munkával járó, mások számára igen nehezen elérhető információkat tartalmazó fejezetei áttekintik a megye társadalmi és gazdasági viszonyait, a statisztikai adatokra is támaszkodva összegyűjtik és értelmezik a század első felének történéseit. Az árutermelő birtokok kialakulására, a termelésre, forgalmazásra, fajtahasználatra vonatkozó dokumentumok vezetik végig az olvasókat a „hősi” időkön.

A növényvédelem a 30-as években a termelés és kereskedelem modernizációja révén különös súlyt kapott. A kaliforniai pajzstetű elleni védelem első dokumentumai jelzik a külföldről behurcolt kártevők és károkozók veszélyét és a keletkező károk elhárításának fontosságát, a hatósági tevékenység szükségességét. 
A nagy gonddal válogatott és rendszerbe foglalt dokumentumokon keresztül a kor termeléspolitikáját, a fajtahasználattal, a kereskedelemmel, a szakképzéssel, az exportlehetőségek kihasználásával összefüggő problémákat és megoldásokat tanulmányozva számos területen ma is aktuális kérdéseket találunk.

A könyvben is megtalálható Horányi E. idézet, mely szerint „Emlékezni a múltra, emlékezni alkotó elődökre az utókor kötelessége” teljesítve látszik. A nagy elődök, termeléspolitikusok, szervezők, élenjáró termelők az utókor számára is jól hozzáférhetően bemutatásra kerültek, példáikból, alkotásaikból a ma és a holnap gyümölcstermesztői sok hasznos következtetést vonhatnak le. 
A technikai szerkesztést tekintve is kiemelkedő kiadvány, dacolva a régi idők dokumentumait kísérő elavultságokkal, nagyszerűen kezelhető, szépmívű monográfia. 
A kiadvány olvasását, tanulmányozását ajánljuk a szűk értelemben vett szakma képviselőin túl azoknak is, akik fogékonyak a magyar kertészeti kultúra kialakulásának, múlt századi fejlődésének gazdasági és szociológiai vonatkozásaira is.